Beszámoló

a „Tápláló Szent Kenyér…”- Isten szeretete éltet

Nyári Napközis Hittantábor megvalósulásáról

I./  A tábort 2021.június 30- július 2. között tartottuk reggel nyolc és este 20 óra között a római katolikus plébánián, melyen 50 alsó tagozatos gyermek vett részt. A program megvalósítását az iskola pedagógusai , a plébánia részéről pedig Jób testvér segítette.

A tábor alapvető célja az volt, hogy az év folyamán megismert és megtanult keresztény értékeket egy kicsit kötetlenebb formában , közösségben éljük meg, szeretetben együtt legyünk. Kiemelt célként fogalmaztuk meg továbbá , hogy  ráirányítsuk a gyermekek figyelmét  Isten gondoskodó és éltető szeretetére, melyet a mindennapjainkban tapasztalhatunk meg. Az idei tábor célja volt még, hogy a választott téma segítségével a gyermekek figyelmét felhívjuk a közelgő Nemzetközi Eukarisztikus Kongresszus eseményére és az ebbe való bekapcsolódás lehetőségére.

A céljaink megvalósításához  öt bibliai történetet választottunk ki, melyek naponként –egymásra épülve- egy folyamatot mutattak meg a gyermekeknek, és segítették őket, hogy saját  kis életükre tekintve ők is  felismerjék  benne Isten éltető szeretetét.
1./ Isten, aki táplálékot ad  -  Pászka vacsora; Pusztai vándorlás
2./ Isten, aki táplál minket   -  Kenyérszaporítás csodája; Reggeli a tóparton
3./ Isten, maga a táplálék  -  Utolsó Vacsora, az Oltáriszentség alapítása

A bibliai történetek  feldolgozásai  - megismerésük, tanítás, elmélyítés és  a tanulságok – a délelőtti foglakozásokon történtek.  Ezeket  igyekeztünk  mind változatosabb módon ,élményszerűen  - dramatizálás, játékos történet felismerés, apróbb helyzetgyakorlatok, a történetekhez kapcsolódó énektanulás és kézműveskedés  segítségével – megvalósítani. Mindezeket délutánonként különféle közösségépítő programokon, a sport –és játékos  alkalmak , kirándulás, akadályverseny kínálta helyzetekben próbáltuk megélni és gyakorolni.

A tábor ideje alatt a gyermekek lelki növekedését segítették a közös imádságok, elcsendesedések és a közös szentmisék.

KÉPGALÉRIA

II./  Napi események

   Június 30.

   A gyermekek megérkezése után közös megbeszélést tartottunk, ahol ismertettük a három nap várható eseményeit, az együttlét szabályait. Ezután a gyermekeket négy csoportba osztottuk, melyek segítségével  a tábor ideje alatt a különböző eseményeknél, feladatoknál közösen vesznek részt. A csoport tagjait a vezetők szólították, és mindenki megkapta a saját kis nyakba akasztható jelképét - Búza, Szőlő, Kenyér, Bor-, melyre ráírták a nevüket és szépen kiszínezték. Az Eukarisztikus Kongresszus kis karkötőjét is megkapták, ami az eseményre irányította a figyelmüket. Ezután közös imában kértük a Jóisten  segítségét  a táborra és a napunkra.

A reggeli utáni szabadidőben a gyermekek kisebb-nagyobb csoportokban szabadtéri ill. benti ( ping-pong, csocsó )játékokban vettek részt. 

Az első nap délelőttjén a két szentírási történet segítségével arra figyeltünk, hogy Isten bennünket mivel „táplál” , mi ezeket felismerjük-e, elfogadjuk-e, vagy esetleg más „étkeket” keresünk. Megbeszéltük, hogy mi az igazi étel, miért fontos a mindennapjainkban, és melyek azok az „étkek”, melyek a lelki életünket – az Istennel és az emberekkel való kapcsolatunkat- éltetik. Ezeket – a történetekből megtanult „táplálékokat”- a gyermekek felírták a kis csoportjelvényük hátlapjára, itt formálódott a „Lelki étlapuk”.
A beszélgetés után a kézműves foglakozáson filcanyagból, papírtányérra készíthették el a Pászka vacsora étkeit, majd kövekből, homokból, ágakból és puha vattából formálhatták meg a pusztai vándorlás eseményeit.

Az ebédet  követő csendes pihenőben mesét hallgathattak, halkan játszottak.

A délutáni program a Várkertben volt, ahol először szabadon játszottak. Később a kialakított csoportokban  versengtek egymással a délelőtti történetekhez kapcsolódó vidám feladatok, játékok segítségével. Mivel az idő igen meleg volt, különösen is nagy tetszést arattak a vizes lufival való feladatok.

Az uzsonna elfogyasztása után a szentmisére készültünk, közösen dalokat gyakoroltunk, énekeltünk. Szentmisére a templomba mentünk, ahol mindig nagy örömmel fogadnak bennünket, ez most is így volt, és a gyerekek is lelkesen kapcsolódtak be a szentmisébe.

A közös vacsora elfogyasztása után vitték haza a szülők a gyermekeket.

 Július 1.

Második nap a gyermekek már „ismerősként” érkeztek a táborba. A napot a gyülekezés után szintén imával és énekléssel kezdtük.
A közös reggeli előkészítésénél a leszedésnél is a felelős csoportok tagjai segítkeztek.

Rövid szabadidő után a délelőtti programban a két szentírási történet segítségével – Jézus személyén keresztül - arra figyeltünk, hogy az Isten az ő ajándékait, táplálékait a mi segítségünkkel szeretné eljuttatni az emberekhez. Beszélgettünk róla, hogy mi kell ahhoz, hogy ebben részt vegyünk, és mi történik, ha elzárkózunk előle. Mindezt játékosan , csoportos beszélgetésekben és kis”előadások” formájában vitattuk meg és mutattuk be egymásnak. Természetesen arra is felhívtuk a gyermekek figyelmét, hogy  ez a viselkedés hogyan táplál, formál bennünket. A beszélgetés végén bővítettük a tegnap a csoportjelvényeinken megkezdett „Lelki étlapunkat”.

A kézműves foglakozáson a megismert történetek jeleneteit színes gyurma, és fonalak segítségével formázták meg a gyerekek.

Az ebéd után autóbusszal Diósjenőre indultunk, ahol először a Börzsöny lábánál lévő Erdei szabadidő parkba látogattunk el. Itt egy érdekes, és szép tanösvényen haladtunk végig, melynek során két igen izgalmas játszóteret is útba ejtettünk. Mindezt a gyermekek nagyon élvezték. Itt a parkban, a szép környezetben  elfogyasztott  uzsonna után indultunk a falu másik szélén található Kálvária dombra.
Ide terveztünk a nap lezárásaként  egy kis lelki programot.

Már a domb aljánál kértük a gyermekeket, hogy lehetőleg csendben haladjunk a tetőn álló kápolnához, az esetleges nehézségeket, fáradalmainkat ajánljuk föl valakikért, vagy valamiért ( család, szülők, egyházunk, társaink…). A domb tetején egy rövid  szabad program után egy nagy tölgyfa árnyékában telepedtünk le, ahol Jób testvér vezetésével egy szabadtéri szentmisén vettünk részt. A mise elején felidéztük a délelőtt megismert kenyérszaporítás csodájának az eseményét, és próbáltunk hasonlóságot keresni  a mi akkori helyzetünkkel. --Mi is a hegyre jöttünk, mi is szeretnénk Jézussal találkozni, Őt hallgatni, tőle tanulni… --Ezután  mindenki kapott egy kenyér és egy hal formájú kis lapot, a halacskán egy-egy jó tulajdonságot kaptunk, amire megpróbáltunk figyelni a következőkben, a kenyérre pedig azt írtuk fel, hogy mi milyen jó cselekedettel tudnánk megajándékozni a környezetünkben élőket, Ezt  a felajánláskor az oltárra helyeztük.

A szentmise után meglepetés pizzával vendégeltük meg a gyermekeket, ami egyben a közös vacsoránk is volt. Ennek  igen megörültek, és jóízűen elfogyasztották.

Hazaérkezésünkkor a szülők igen elfáradt, de nagyon sok és szép élménnyel gazdagodott gyermekeket vihettek haza.

Július 2.

Pénteken esős napra ébredtünk, de ez nem szegte a gyermekek kedvét, és három társuk kivételével szépen és lelkesen érkeztek a táborba.

A napot az előző napokhoz hasonlóan, közös imával és énekléssel kezdtük, és különösen is a hálaadásra hívtuk fel a gyermekek figyelmét. Újdonság volt ez alkalommal, hogy aki akarta saját szavaival, hangosan is elmondhatta gondolatait, miért ad hálát a Jóistennek… szép pillanatok voltak.

A reggeli előkészítése, elfogyasztása  és a pakolás is a már megszokott módon, a kijelölt csoportok segítségével történt.

A délelőtti programot –az időjárás miatt - a teremben kezdtük. Itt az Utolsó Vacsora eseményére figyeltünk. A  gyermekekkel először egy képzeletbeli asztalt terítettünk meg –színes lapokra írtuk, és rajzoltuk a különböző ételeket-, majd ezeket rakták fontossági sorrendbe. Később kisebb nagyobb viták után vettek le egy-egy ételt, ami  nélkül  meg tud lenni az ember, és kértük, hogy maradjon az a kettő a képzeletbeli asztalon , ami szerintük a legfontosabb. Így maradt a kenyér és a víz  -- és ennek segítségével  idéztük föl az eseményt, majd csoportonként egy kis látványos és interaktív feladattal próbáltuk szemléltetni   a titkot : Jézus valóságos jelenlétét a két  átváltoztatott táplálékban. Természetesen ezen a napon sem felejtettük a Lelki étlapunkat bővíteni, és megpróbáltuk a gyermekek szívében megerősíteni, hogy hogyan lehet és miért jó Jézussal „táplálkozni”, vele élni.! 

A délelőtt  hátralévő részében  origami technikával egy  búzakalászt és egy szőlőfürtöt ábrázoló szép kis képet készítettek a gyermekek .

Az ebédet és a csendes pihenőt követően  --s mert az idő is kegyes volt hozzánk  --,  a gyermekek csoportonként egy  5 állomásos akadályversenyen vettek részt. Itt a megismert szentírási történetekhez kapcsolódó  játékos és ügyességi feladatokat kellet megoldaniuk. Az elért helyezések alapján apró jutalmakban részesültek.

A délután második felében szabad játékra és közös , csoportos kis vidám feladatokra is jutott idő. Ezután a táborban szerzett élményeinket, tapasztalatainkat lehetett megosztani, majd a szokott módon készültünk a szentmisére. Ide a szülőket, családtagokat is hívtuk, és örömünkre sokan el is jöttek.

 A szentmise után a kolostor udvarán a szülőkkel együtt, közösen adtunk hálát a három nap minden ajándékáért.

                                                                                  Sántáné Udvardy Erika

Találkozás Jézussal – hittantábor Kemencén

Felső tagozatos és gimnazista tanulóink számára szerveztük meg idén is a kemencei hittantábort. A programon negyven fiatal vett részt, nagy létszámban hetedikes és nyolcadikos tanulók, egy ötödikes fiú és két gimnazista. A hét folyamán központi témánk az erények, jócselekedetek voltak, hiszen ezek is erősítik az állandó kapcsolatot Jézussal és az Ő példája által a Mennyei Atyával.

A hétfői napon az érkezést megelőzően a balassagyarmati Palóc Ligetben összegyűltünk, majd mindannyian bemutatkoztuk, megfogalmaztuk, hogy milyen céllal, milyen vágyakkal érkeztünk a táborba. Megérkezve Kemencére elfogyasztottuk az ebédünket a Kőrózsa Étteremben, majd elfoglaltuk szálláshelyünket. Miután mindenki berendezkedett, megtartottuk a tábornyitó szentmisét, amit Erik testvér celebrált a tábor udvarán. Az atya az erények fogalmáról, jelentőségéről beszélt az emberek életében. A mise után mindenki kihúzta egy társa nevét, és onnantól kezdve az ő „angyalkájává” vált. Ez azt jelenti, hogy figyel a másikra, kis ajándékokkal lepi meg, foglalkozik vele. A délután során játékos feladatokra került sor két volt bárkányis tanulónk közreműködésével, majd az est folyamán a vacsorát követően zenés, éneklős programmal zártuk a napot. A vidám hangulatról Éva néni és Zoli bácsi gondoskodtak, akik a szentmisén is biztosították a zenei kíséretet a dalokhoz.

A keddi délelőttöt imával töltöttük. A reggeli után elzarándokoltunk a kemencei erdő szélére, ahol szabadtéri keresztutat jártunk a fiatalokkal. Jézus szenvedéstörténeteinek egy-egy stációja arra irányította figyelmünket, hogy az erények gyakorlásában a legtökéletesebb példaképünk Krisztus. Ehhez csatlakozott napi témánk, az isteni erények, a hit, remény és szeretet fontossága az életünkben. A hosszú túrát követően elfogyasztottuk az ebédet, majd a délutánt a kemencei strandon töltöttük, ahol mindenki kipihenhette a délelőtt fáradalmait, kicsit hűsölhetett a nagy melegben. Este szabadtéri szentmisét tartottunk Erik testvér vezetésével, majd esti játékokra, röplabdázásra volt lehetőség a táborban, valamint Ági néni és Marika néni vidám játékokra hívták a fiatalokat különböző feladatok segítségével.

Szerdán reggel a tábori kis kápolna előtt összegyűlve megfogalmaztuk, hogy a mértékletesség és bátorság erénye első hallásra teljesen egymás ellentétének tűnnek, mégis feltételezik, kiegészítik egymást. Ennek fényében készültünk a lelki délutánunkra, amely Zsolti bácsi elmélkedéséve indult, majd egy bűnbánati liturgiával folytatódott. Közben lehetőség volt a fiataloknak a gyónás szentségéhez járulni. A programot szentmisével zártuk. Nagyon örültünk, hogy néhány kolléga is szülő meglátogatott minket, sőt a programokon is részt vettek velünk.

KÉPGALÉRIA

Csütörtökön az okosság és igazságosság erényeire helyeztük a hangsúlyt, ennek fényében a tábori szentmisét követően szerveztünk három állomást, ahová „forgószínpadszerű” váltásban érkeztek a tanulók. Ági néni és Marika néni kézműves foglalkozást tartottak. Mindenki készíthetett fonalból különböző színű karkötőket saját maga és barátai, családja részére. Az ehhez szükséges alapanyagokat hálásan köszönjük Hajni néninek. A másik állomáson Éva néni és Zoli bácsi bibliai játékokkal várták a fiatalokat. Erik testvér és Zsolti bácsi pedig egy „Dumáljuk ki!” kört szerveztek, ahol arról beszélgettek, milyen érzéseket váltott ki a tanulókból a téma, milyen szerepe van az erényeknek az életükben. Délután a jó időnek köszönhetően ismét ellátogattunk a strandra, majd este tábortüzet gyújtottunk, énekeltünk, sokat nevettünk. Itt árultuk el egymásnak, kit húztunk hétfőn, kinek voltunk az „angyalkái”.

Pénteken a reggelit követően összepakoltunk, majd megtartottuk a táborzáró szentmisét Erik testvér vezetésével. Az időjárási viszontagságok miatt a Nyírjesbe tervezett kirándulást elhalasztottuk, helyette moziba mentünk, ahol a Szilaj című rajzfilmet tekintettük meg. A történetben kiemelkedtek az erények, megjelent azok fontossága életünkben. A hazafelé vezető úton élményeinkről beszélgettünk. Ezek felelevenítésében az öt napról készült sok fénykép is  segített. Köszönjük Ági néninek a profi fotózást.

Úgy gondoljuk, mindannyian hálatelt szívvel érkeztünk haza otthonainkba. A közös emlékek, játékok, programok, a sok nevetés, az éneklés mind lehetőséget adtak, hogy közelebb kerüljük Istenhez, és a tábor elnevezésében megfogalmazott Jézussal való találkozást is elősegítették. Mindenki lelkiismeretes munkáját köszönjük.
 

Adamik Zsolt
hitoktató