„Határtalanul” tanulmányi kirándulás

2018. május 23-án szerdán reggel elindultunk a Felvidékre, azért hogy megismerkedjünk északi szomszédunk természeti szépségeivel és történelmi nevezetességeivel. Az ott tartózkodásunk ideje alatt egy idegenvezető nyújtott nekünk segítséget, és a történelem, földrajz vagy éppen a magyar órán már hallott információt sok érdekességgel egészítette ki.

Utunk első állomása Losonc volt, ahol egy magyar iskolába látogattunk el. Nagy örömmel fogadtak minket, az igazgató úr bemutatta az iskolát és beszélt a városról. A mi kis városunkat, Szécsényt a 7.b osztályosok mutatták be az ottani diákoknak, majd átadtuk a nekik készített ajándékokat és elbúcsúztunk. A következő megállónk Alsósztregován volt, ahol megkoszorúztuk a Madách-emlékművet, majd a Dobsinai jégbarlang felé vettük az irányt. A barlangot már 1871-től lehet látogatni, 2000-től pedig a világ természeti örökségének jegyzékén is helyet kapott. A fél órás barlangséta után leereszkedtünk a hegyről és indultunk a szállásunkra.

Képgaléria

Tátralomnicon 12 fűtött faházban voltunk elhelyezve, mellettünk csörgedezett egy hegyi patak, és ha a házak teteje fölé pillantottunk a Tátra csodálatos látványa tárult a szemünk elé. Miután kipakoltunk, az esti órákban a Tatranec hotel éttermében fogyaszthattuk el meleg kétfogásos vacsoránkat és aki, még nem fáradt el eléggé, tehetett egy kisebb túrát Borda Tamás tanár úrral.

Képgaléria

A második napot egy tartalmas svédasztalos reggelivel indítottuk, mindenki talált neki tetsző finomabbnál finomabb étket. A reggeli után magunkhoz vettük az úti csomagunkat és már indultunk is. Először Iglót, a Szepesség második legnagyobb városát néztük meg és ott a Szűz Mária Mennybemenetele tiszteltére szentelt plébániatemplomot.

Majd elindultunk meghódítani a Tátrát. Ahogy közelítettünk egyre mesésebb látvány tárult a szemünk elé. Kanyargós utak, hegyi patakok, meredek hegyoldalak, fenyves erdők és a még néhol havas Tátra láncai. Egy ideig együtt ment a csapatunk, majd a Csorba tónál kétfelé váltunk. Aki nagyobb kihívásra vágyott egy majd 10 km-es túrát tehetett meg, a többiek pedig a kb. 3 km kerületű Csorba tavat sétálták körbe. Miután újra egyesült a három osztály az esti órákban egy irodalmi vetélkedőre került sor, faházanként, csapatokban.

Képgaléria

A harmadik napot is elég korán indítottuk, mivel 9:30-kor már a Bélai cseppkőbarlang bejáratánál gyülekeztünk, hogy az elsők között legyünk, akik bemennek. Ez a legmagasabban fekvő barlang a látogathatók közül, amit tapasztalatból tudunk is már. A barlangtúra után a késmárki Thököly várhoz vezetett az utunk. Még a buszon a 7.a osztályosoktól Lőcséről tudhattunk meg sok mindent, és Mikszáth Kálmán: A fekete város című könyvéből idéztek nekünk. Végül Lőcsét vettük birtokba, ahol is csapatokban versenyeztek a gyerekek. Szelfiket kellett készíteniük Lőcse nevezetes épületeivel és műemlékeivel. Az eredmény kihirdetésére és a díjazásra, a vacsora után került sor. És mivel elérkezett az utolsó éjszaka, ezért elérkezett a pakolás ideje is.

Képgaléria

A negyedik napot a szepesi várnál kezdtük, két órát töltöttünk Közép-Európa legnagyobb épségben megmaradt várában. A 7.c osztályosok kiselőadásai II. Rákóczi Ferencről szóltak, amit utazás közben hallgattak meg a többiek. Amikor megérkeztünk Kassára, megnéztük a székesegyházat, ahol megkoszorúztuk II. Rákóczi Ferenc hamvait. A főtéren megcsodáltuk a szökőkutakat, belecsöppentünk egy futóversenybe, szombat lévén több mennyasszonyt is láttunk, és még egy keresztelő utáni fényképekezdésnél is segédkeztünk. Megtekintettük a Rákóczi-házat, amely a rodostói másolata. Végül még jutott idő egy kis vásárlásra is.

A hosszú utazás után 2018. május 26-án szombaton 19:30 körül hazaérkeztünk. Úgy gondolom, hogy sok új élményben volt részünk és ez a kirándulás jól összekovácsolt bennünket, gyerekeket és felnőtteket egyaránt.

Videó:

Golyánné Juhász Edina